szerző: Szabó Adrienn - Mentor tanár, Testem, lelkem, mindenem és Csak csajok “szexedu” modulsorozat tartalmi kidolgozója, és megvalósítója

Ahhoz, hogy egészséges én- és testtudatos felnőtt legyen egy gyerekből, kell vele beszélgetni a testéről. Nemcsak egyszer, felvilágosítás gyanánt, és már egészen kis korától.

Kivel, mikor beszélgettek a testéről, annak működéséről? Általában semmikor, vagy maximum a „szexuális felvilágosítás” órán. Na, erről az óráról sok felnőtt fejében azonnal felvillan a kép: tinédzserként ül egy kínosan feszengős, béna helyzetben, ahol egy idegen felnőtt beszél a biológiáról, „a test működéséről”, miközben ő zavarban van, és már rég tudja, amit hall – talán szülei titkos magazinjaiból vagy épp az idősebb testvére tapasztalat-megosztásából.Ha voltak is benne kérdések a témához kapcsolódóan, valószínűleg ezen a foglalkozáson nem volt tér és idő, hogy feltegye őket.A klasszikus felvilágosítás többnyire serdülőkorban történik, amikor a test már változik, a gyerekek pedig már rengeteg – gyakran téves vagy félelmet keltő – információval találkoztak az internetről, a barátoktól vagy a közösségi médiából. Ez a megközelítés tehát sem időzítésében, sem tartalmában nem követi a gyerekek fejlődését.Ezzel szemben a szexuális nevelés szemlélete azt mondja: erről a témáról – a test határai hol vannak, ki érhet kihez és hol, hogyan lehet megmondani, ha egy érintés nem jó, akárcsak az idegen uszija vagy a „kedves nénik” arccsipkedése stb. – folyamatosan kell, hogy szó legyen, és már egészen kicsi korban fontos, hogy elkezdődjön.

A célja is egészen más: nem szexuális irányból közelít, hanem hogy a gyerekek megértsék saját testük működését, határaikat, érzéseiket és kapcsolataikat, valamint megtanulják, hogyan tudnak biztonságban maradni.

A hatévessel nem a szexről kell beszélgetni, de ettől még beszélgetni kell!

A testéről, a testképéről, a határairól, és tulajdonképpen már ekkor rálép az egészséges énképhez vezető útra. A szexuális nevelés nem „túl korai”, hanem életkorhoz illesztett: természetes módon beszélünk testképről, érzelmekről, barátságról, határokról és bizalomról.Ezek a témák nem a szexualitásról szólnak, hanem arról, hogyan lehet egészséges kapcsolatban lenni önmagunkkal és másokkal.

A jó érintés és a rossz érintés tanítása és a titkok

Már egészen kicsi korban fontos, hogy a gyerekek megértsék: mindenkinek joga van a saját testéhez, és nem minden érintés jó – még akkor sem, ha azt felnőtt kezdeményezi.A jó érintés szeretetteljes, biztonságot adó – például egy ölelés, amit a gyerek is szeretne.A rossz érintés viszont kellemetlen, zavarba ejtő vagy félelmet keltő, és ilyen helyzetben mindig joga van nemet mondani, illetve segítséget kérni.Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gyerekek meg tudják nevezni a testrészeiket, és tabuk nélkül tudjanak beszélni róluk. Amikor a gyerekek szavakat kapnak a testükre és érzéseikre, visszakapják az irányítást saját testük és határaik felett.És miért fontos ez? Az a gyermek, aki tudja, mi a jó és a rossz érintés, aki érti, hogy a testéről joga van dönteni, és tud segítséget kérni, sokkal védettebb a bántalmazással, manipulációval és szégyenérzettel szemben.Ugyanilyen fontos, hogy a gyerekek megtanulják: nem minden titok jó titok. A jó titok örömet és izgalmat kelt – ilyen például egy születésnapi meglepetés.A rossz titok viszont félelmet, szégyent vagy bűntudatot okoz, és gyakran azzal jár, hogy valaki azt kéri: „ezt ne mondd el senkinek”.Ha egy gyerek meg tudja különböztetni a kettőt, felismeri, amikor valaki megsérti a bizalmát, és tud segítséget kérni. Ez a tudás konkrét védelmet nyújthat a bántalmazással, manipulációval és érzelmi kizsákmányolással szemben.Ez nem más, mint önismeret és kapcsolódás – a testünk, az érzéseink és a határaink tisztelete.

A szexuális nevelés tehát nem elvesz a gyermeki ártatlanságból – épp ellenkezőleg.

Megtanítja a gyerekeket arra, hogy értékes, önálló és tiszteletet érdemlő személyek, akiknek joga van dönteni a testükről, akik tudnak nemet mondani, és tudják, hogyan kérjenek segítséget.Ezért sem mondhatjuk, hogy „túl korai” beszélni a testünkről már alsó tagozatban – épp ellenkezőleg: ez a legjobb időszak arra, hogy a gyerekek biztonságos, szeretetteljes környezetben tanuljanak önmagukról. Ez a bizalom, a biztonság és az egészséges emberi kapcsolatok alapja.

Nemcsak hirdetjük a szexuális nevelés fontosságát, hanem tanítjuk is.

A BPS iskolákban vannak lánykörök, fiúkörök, Testem, lelkem, mindenem modul – vagy néha úgy hívjuk: „Szexedu”. Az elnevezések sokszor mások, illeszkednek a csoportokhoz, de a tartalom ugyanaz: a gyerekek játékos, biztonságos közegben beszélgetnek az őket érdeklő témákról, amit a csoport is elbír. Eközben tanulnak magukról és a kapcsolataikról – rajzokon, történeteken, dramatikus helyzeteken keresztül, együtt, csoportosan, egymásra is figyelve. Ehhez vannak már standardnek mondható gyakorlataink és eszközeink is. Ezek a foglalkozások nem a „felvilágosításról”, hanem az önismeret és az érzelmi biztonság megalapozásáról szólnak.